Szentháromság

Isten három, de mégis egy. Atya, Fiú és Szentlélek. Három személy, de egy lényeg. Kölcsönös szeretetkapcsolatban állnak egymással. Ez a szeretet pedig kiárad az egész teremtett világra. A háromszemélyű Isten saját képmására teremtette az embert. Tehát kapcsolatra vagyunk teremtve, méghozzá szeretetkapcsolatra: egymással és Istennel.

Minden keresztény által ismert, magasztos gondolatok. De vajon mit jelentenek?

Isten háromsága misztérium. Ez nem azt jelenti, hogy nyugodtan hátradőlhetünk, mondván értelmünkkel úgy sem felfogható a Szent Három Egy-sége. A misztérium azt jelenti, hogy fejet hajtva el kell fogadnunk, hogy ez esetben a 3=1. Ha ezt valóban hisszük, akkor azonban lehetőségünk nyílik közelebbről is meglátni Isten bölcsességét, tanítását, lényegét, a háromszemélyű Isten jelenlétében gondolkodva újra felfedezhetjük a mára kiüresedett, felszínessé vált ’szeretet’ és ’kapcsolat’ szavak valódi jelentését.

Az Egyház tanítása szerint a keresztény család a Szentháromság képmása. A Katekizmus azonban látszólag nem ír arról, mit kell tenni, amikor a sírás kerülget az állandó gyerekzsivaj miatt, amikor a feleségem folyton panaszkodik, hogy mennyi dolga van, vagy a férjem semmit nem segít otthon… Ahogy arról sem, hogyan lehet benne maradni egy kiüresedett, érzelmek nélküli, vagy éppen elmérgesedett kapcsolatban. A választ a Szentháromságban találjuk meg. A szeretetkapcsolat alapja ugyanis nem egy érzés, hanem az egy-ség tudata. Ennek kell lennie a szilárd alapnak, mert csak ez fog átsegíteni az érzelmi viharokon, vagy éppen az érzelmek hiányán. Az egy-séghez döntésre van szükség, és kitartásra a hozott döntés mellett: magamat a másikkal való egységben értelmezem. Egészen egyek leszünk mostantól, de nem azonosak egymással, megmaradunk külön személyeknek. Amíg minden személy kitart az egy-ség melletti döntésében, a Szent Háromra tekintve túl fogunk jutni a kríziseken is: az isteni Személyek ugyanis nem tesznek mást, mint szeretettel vannak a másik kettő iránt, a másik akaratát, kedvét keresik, egyszerűen jót akarnak a másiknak.

Felmerülhet az a jogos ellenvetés, hogy a Szent Három közt nincs konfliktus, így aztán Istennek könnyű dolga van… A másik két személy mindig szeretettel fordul a harmadik felé, ha a feleségem/férjem/testvérem/gyermekem/szülőm (szomszédom/munkatársam/főnököm/barátom…) is ezt tenné, nekem sem lenne bajom! Itt elérkezünk azon lényegi kérdéshez, mit is jelent szeretni. Ha csak a kellemes, melengető érzéseket akarom újra és újra megkapni a másiktól, az nem szeretet. Ha magamat semmibe véve akarom a másikban ugyanezeket az érzéseket kelteni, az sem az. Érdemes ismét a Szentháromságnak feltenni a kérdést: hogyan szeressek jól, Uram?

Hogyan szeret az Atya? Mit mond Jézus a szeretetről? Mit jelent az, hogy a Lélek gyümölcse a szeretet? A Három egymással való kapcsolatáról mit tudunk? És Isten mit gondol az emberről?

A Szent Három egymás és az ember felé forduló szeretete a tiszta szeretet, olyan, amelyre itt a földön ember nem képes, de ez a fejlődési irány. Ha komolyan vesszük a kapott válaszokat, és elkezdünk a Szentháromságra tekintve élni, lassan rájövünk, hogy a tiszta feltétel nélküli elfogadásra csak Isten képes, s ezt meg is adja nekünk. Ezért (is) hangsúlyozza az Egyház az istenkapcsolat elsődlegességét, mert a Vele való kapcsolat forrás. Ha felismerjük Isten teljes, feltétel nélküli elfogadását, akkor már nem a másiktól tesszük függővé, hogy kik vagyunk, mert erre a kérdésre az Istennel megélt kapcsolatunkban találjuk meg a választ. Akkor már sem magunktól, sem a másiktól nem fogjuk elvárni a mindig-jókedvet, mindig-kedvességet, mindig-szeretet-érzést, s nem esünk kétségbe ezek hiányától. Ez pedig szabaddá tesz bennünket arra, hogy elkezdjünk valóban szeretettel lenni a másik felé.

Ha azonban az egy-ség melletti döntésben nem tart ki valamelyik fél, a kapcsolat alapjaiban inog meg, az építmény (a kapcsolat) pedig könnyen összedől. De ha a döntés biztos, a rosszkedvtől, indulatoktól, kétségbeesésektől, krízisektől nem kell tartani, ez minden kapcsolat fejlődésének velejárója. Sosem könnyű menet, de a jó hír, hogy ezeken túljutva a kapcsolat mindig erősebbé, a szeretet mindig tisztábbá válik, az egy-ség élmény erősödik.