December 7. – Szerda

1. Hogy örömhírrel induljon a nap:

“Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát. Az én igám édes, és az én terhem könnyű.” (Mt 11, 28-30)

2. Mivel a mai nap Szent Ambrus püspök és egyháztanító emléknapja, akit milánó püspökévé választottak, tiszteletére készítsetek milánói makarónit (recept lejjebb 🙂 ) és osszátok meg egy rászorulóval, vagy egy régen látott barátotokkal! 🙂 (ezt bármikor az advent alatt)

3. Hogy örömmel záruljon a nap:

Szent Ambrus esti imája

Isten, te mindent alkotó, 
egek vezére, aki dús 
fénnyel ruházod a napot, 
álom-malaszttal a vak éjt,    

hogy oldott tagjainkat új 
munkára eddze a szünet 
s fáradt velőnket és borús 
aggályainkat oldja föl: 

hálát a végzett nap miatt 
s imát az éj elé, miként 
fogadtuk, hogy majd megsegíts, 
mond néked híven himnuszunk.    

Te légy, kit szívünk mélye áld 
és hangunk harsonája zeng, 
kit szomjaz minden tiszta vágy 
s imád a józan értelem,   

hogy, ha az éjszakák köde 
homályba csukja a napot, 
a hit ne tudjon ily homályt, 
hit világítsa ki az éjt.    

Aludni lelkünket ne hagyd; 
csupán a bűn aludjon el; 
s a hit hűsítse a szüzek 
álmának forró gőzeit.    

Levetve síkos gondokat 
rólad álmodjon mély szívünk; 
s föl ne riasszon az irigy 
szellem csele: a rémület.    

Kérjük a Fiút és Atyát 
s a kettejükből áradó 
lelket: hatalmas Háromegy, 
vedd szárnyad alá, aki kér.