2022. március 20. – Katekumenek bemutatása

Minden évben vannak olyan felnőttek, akik vagy még gyerekkorukban keresztelkedtek, esetleg elsőáldozók is voltak, de azután eltávolodtak a hitélettől, az Egyháztól, vagy esetleg még a keresztség szentségében sem részesültek, de felnőttként valami (vagy méginkább valaki) megszólította, hívta őket, s most szeretnének a beavató szentségekben részesülni. Ők a katekumenek.

Jelenleg 11 felnőtt készül arra, hogy Húsvét Vigíliáján keresztelkedjen, elsőáldozzon vagy/és bérmálkozzon. (Felnőttek esetében a beavató szentségek kiszolgáltatására egyszerre kerül sor.) A 11 katekumen bemutatására március 20-án, az esti mise keretében került sor, ahol mindannyian elmondták, mely szentségek kiszolgáltatását kérik az Egyháztól. A szertartás során a jelenlévő hívek Zsolt atyával együtt imádkoztak értük, felkészülésükért, elmélyülésükért, elköteleződésükért, a Szentlélek segítségéért.

“Én nagyon élveztem a bemutatást és egyszerre meg is hatott és előtte nagyon izgultam, hogy mi lesz, mit kell tennem. Aztán Zsolt atya kedvesen megmondott mindent, és ezért jóleső érzés töltötte el a lelkem. Izgalmat éreztem, mint amikor karácsonykor ajándékot kapok. Hisz’ valljuk meg őszintén, ez egy nagy ajándék. Miközben a bemutatás tartott egy kellemes nyugalom szállta meg a lelkem. Viszont utána teljesen megkönnyebbülést éreztem és felpörögve csacsogni kezdtem, mint egy kislány.
– Venekei Nóra, katekumen –

“Izgatottan vártam az eseményt, de nyugodt voltam és tudtam, hogy velem van az Isten és vezet engem az utamon. A próbán nem volt előre megbeszélve ki hova álljon, legalábbis én nem tudtam róla. De valahogy mindannyian úgy álltunk fel sorba, mintha meg lett volna beszélve. Bérmálkozók, Elsőáldozók és Bérmálkozók, Keresztelkedők – Elsőáldozók és Bérmálkozók.
Isten nem csak engem vezet utamon, hanem a többieket is. A szertartás szép volt és megindító, az ének is mintha nekem szólt volna. Utána felszabadult voltam és tudtam, hogy jó úton járok.
Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy én egy résnyire nyitott ajtó mögül figyelem az Istent. Azon az estén az ajtóm jobban kitárult.”
– Kocsis András, katekumen